9/2. rész: Skirmish lehetetlen szint végigjátszás II.

Lássuk az űrhajók fejlesztésére koncentráló stratégiát. Link ismét a bejegyzés végén.

Ezen stratégia lényege az, hogy néhány bolygó kolonizálását követően maradjunk rejtve és mindenféle gyártást mellőzve fejlesszünk újabb és újabb hajóosztályokat egészen a csatahajóig. Ha nem sikerül eljutni a csatahajóig, ami sanszos, mert viszonylag ritkán dob olyan induló pozíciót a játék, hogy ez felfedezés nélkül sikerüljön, akkor valamelyik alsóbb hajóosztálynál indítjuk a gyártást. Fontos, hogy fegyvereket és felszereléseket nem fejlesztünk addig, amíg a kívánt hajóosztályt ki nem fejlesztettük. Ezek a fejlesztések a gyártás kezdetekor indulnak, a tankok pedig mindezek után.

Felmerülhet kérdésként, hogy mit csináljunk akkor, ha túl korán felfedeznek és nem jutunk elég messzire az űrhajó fejlesztésekkel és gyártással ahhoz, hogy felvegyük a kesztyűt? Ilyenkor nem marad más, mint visszamenni a kolonizálás szakasz végéig, közepéig és átállni az előző bejegyzésben tárgyalt stratégiára.

Az űrhajók fejlesztésére koncentráló stratégia is alapvetően három szakaszra osztható:

1. Kolonizálás

2. Fejlődés

3. Hódítás

Ugyanakkor megjegyzendő, hogy itt a szakaszhatárok átfedik egymást. Még folyik a kolonizálás, amikor már megindul egyes találmányok fejlesztése. Még javában tart a fejlesztés, amikor felfedeznek és ezzel kezdetét veszi a hódítás.

1. szakasz – kolonizálás (0:20:46-ig)

Alapvetően itt is igaz, amit a 9/1. bejegyzésben írtam erről a szakaszról. Ezért itt most csak az eltéréseket emelem ki. Mivel ezúttal nem csak megatankok fejlesztése és gyártása, hanem a sokkal költségesebb csatahajók fejlesztése és gyártása is a cél, sokkal nagyobb bevételre lesz szükségünk, hogy a harmadik szakaszba léphessünk. Ezért minél több bolygó kell úgy, hogy közben megmaradjunk a lehető legszűkebb helyen, hogy minél később fedezzenek fel. Míg a tankos mókánál elég 3-4 bolygó, addig itt 5-7 vagy még több szükséges. Mivel kevés bolygóból kell a maximumot kihozni, érdemes terraformálni a fajunk számára előnytelen bolygókat, hogy a populáció és így az adóbevétel minél gyorsabban növekedjen. Célszerű minden egyes bolygó terraformálása és kolonizálása előtt menteni. Hogy miért, azt jól példázza a Toluenek megjelenése 0:19:05-nél. Ez az esemény teljesen egyértelműen keresztbe vágta az egész koncepciót. Nem maradt más, mint visszatölteni egy régebbi játékállást és kihagyni az adott bolygó kolonizálását.

Felmerülhet kérdésként, hogy akkor mégis miért üzentem nekik hadat? Azért, mert egyrészt biztos akartam lenni abban, hogy melyik bolygómat fedezték fel, másrészt pedig tudni akartam, hogy melyik irányban van a lokalizációjuk. Ez utóbbi információ később hasznosnak bizonyult a Kra'Henek elleni háborúban.

2. szakasz – fejlődés (0:12:23-1:41:29)

Ezt a szakaszt további három részre oszthatjuk:

a) Alapozó fejlesztések

b) Fő fejlesztések

c) Utófejlesztések

 

a) Alapozó fejlesztések:

Ide sorolom azokat a fejlesztéseket, melyek már a kolonizálás alatt megindulnak és céljuk a későbbi költséges fő fejlesztésekhez a források biztosítása. Ezek a bár, a naperőmű és a stadion. A bár és a stadion a populáció növekedése miatt kell, a naperőműről meg azt kell tudni, hogy alapból is költséghatékonyabb a fúziós erőműnél, de sivatagos bolygón még megugrik 50%-kal a kapacitása. Márpedig az Antari terraformálók sivatagosra alakítják az érintett világot. Azaz lényegesen kevesebbet kell az épületek energiaellátására költeni ezzel a fejlesztéssel.

Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy amint kolonizáltam az utolsó bolygót és végeztem a civil épületek fejlesztésével, az összes bolygón magasra állítottam az építések prioritását (0:22:45). Ennek rövid távú hatása, hogy néhány hónapra kifutottam a pénzből, mert a MI elkezdte ontani a civil épületeket a bolygókra, hogy kielégítse a még meg sem jelent igényeket. A pénzhiány azonban viszonylag hamar megszűnt és onnantól begyorsult a népességnövekedés az összes bolygón, mivel nem voltak megtorpanások a lakosság felmerülő igényeinek kielégítésekor.

b) Fő fejlesztések:

Ide tartoznak az űrhajó, tank, fegyver, felszerelés fejlesztések.

Értelemszerűen ezúttal az űrhajók fejlesztésével kezdtem. Egyik űrhajóosztálytól haladtam a másikig, míg ki nem fejlesztettem a csatahajót. A fegyverek és felszerelések fejlesztése csak ezután jött.

Figyeljétek meg, hogyan egyensúlyozok a kincstár és az építési valamint kiképzési feladatok között! Húszezres tartalékkal dolgozok. Ez azt jelenti, hogy igyekszem úgy építeni laborokat, illetve kiképzésre küldeni kémeket, hogy kb. 20 ezer kreditem mindig maradjon. Ez elegendő ahhoz, hogy a fejlesztés folyamatos legyen, ne álljon le pénzhiány miatt. A játékban nem csak a bevételeket és kiadásokat, hanem az időt is menedzselni kell. Akár a pénzből, akár az időből futsz ki, az végzetes lehet.

A fegyverek és felszerelések fejlesztési sorrendjénél alapvető szempont, hogy már az első legyártott hajóval is legyen esélyem megvédeni a birodalmamat. Emellett célszerű azokat a felszereléseket előre venni, melyeknek felrakása drága. Egy radart 2 ezerért rakok fel hajónként, egy pajzsot 4 ezerért, míg egy ECM-t, fejlesztett ECM-t, fegyverzavarót, paralizálót, hajómanipulálót 20 ezerért. Ha egy csatahajóra legyártása után kell feltenni egy fejlesztett ECM-t és egy fegyverzavarót, az kapásból 60 ezer kredit lesz. Ha mondjuk Cheblonokkal vagy Shinarikkal játszunk és emellé jön még két hajómanipuláló, máris százezer kreditnél tartunk. Hajónként. Szóval ezeket a költséges felszereléseket, fegyvereket még azelőtt fejlesszük ki, hogy az első hajót kidobja az űrhajógyárunk. Hasonlóan drága a hamvasztósugár is.

A tankok fejlesztését akkor kezdem, amikor az űrhajókhoz mindent kifejlesztettem, amire szükségem volt. Ekkor le lehet bontani az űrhajólaborokat, forrást szabadítva fel a tankok fejlesztéséhez.

Optimális esetben végig vihetjük a tankok fejlesztését és akkor lépünk ki birodalmunk határai mögül, amikor flottánk tele van full extrás megatankokkal.

Jelen esetben ez nem jött össze, korábban felfedeztek a Kra'Henek. Így fedésbe került a fejlesztés és a hódítás szakasza.

c) Utófejlesztések

Ide tartoznak az űrhajó- és tankgyárak fejlesztései és a termelésnövelő. Akkor, ha hódítás közben nem találjuk meg ezeket elfoglalt bolygókon. Jelen esetben nekem kellett kifejlesztenem, mert szokatlanul satnyák voltak az ellenséges fajok.

3. szakasz – hódítás (1:01:13-tól)

A hódítás itt alapvetően eltér a tankos stratégiától. Ott az elején el tudtam foglalni szinte minden bolygót (kivéve az űrvédelmi ágyúval védetteket) és meg is tudtam tartani, de nem tudtam mit kezdeni az ellenséges flottákkal, max. fogócskáztam velük. Itt képes voltam megsemmisíteni az ellenséges flottát, de nyamvadt két kerekes tankommal csak védtelen, tipikusan alacsony lélekszámú bolygókat tudtam elfoglalni és megtartani is csak úgy tudtam őket, ha lerohantam a támadó ellenséges flottát, mielőtt letehette volna a tankjait. Egészen addig volt így, amíg el nem kezdtem gyártani a megatankokat. Ahogyan töltöttem fel a flottámat és tettem fel az új fejlesztéseket a tankokra, úgy hódíthattam meg egyre erősebb védelemmel rendelkező bolygókat, míg a végén már a földi harc szimulálását is beállíthattam, akkora erőfölénybe kerültem.

Gyakran azonban csak egyetlen faj marad, aki birtokolja az egész galaxist, nyomasztó túlerővel rendelkezik, mire mindent kifejlesztve és a flottát tankokkal feltöltve kimerészkedünk birodalmunkból. Ha így alakul, fontos, hogy a háború az ő területén induljon és ott kezdődjön a bolygófoglalósdi, mert ha beszabadul a birodalmunkba és lerohanja egyetlen gyártóbolygónkat, akkor helyzetünk hirtelen valahol a pocsék és a reménytelen között lesz.

 

Végigjátszás videólinkje