A Skirmish lehetetlen szint teljesítésének két, alapvetően eltérő stratégiáját fogom bemutatni. Ezek leginkább a kezdeti fejlesztési irányban térnek el egymástól:
1. Az első a gyorsabb, lehengerlőbb győzelmet hozó, ezáltal kevésbé izgalmas játékmenetet eredményező stratégia, mely a tankok fejlesztését veszi előre.
2. A második stratégia előbb az űrhajók fejlesztésére koncentrál. Ez hosszabb, küzdelmesebb, ezáltal érdekesebb játékmenetet eredményez.
A végigjátszások videójának linkjét megtaláljátok a bejegyzések végén. Akár ki is hagyható a leírás, mégis javaslom előbb elolvasni, mert a leírás nem arról szól, hogy „akkor jöttek a Shinarik és jól lenyomtam őket” :) , hanem magyarázatokat tartalmaz arra, hogy mi miért történt, illetve néhány adat kiemelésével jobban érthetővé válik, hogy mit is láttok a videón.
Lássuk tehát először a tank fejlesztési irányt!
A blogban többször is említettem, hogy a játékot lehetetlen szinten csak nagyon célratörő játékkal lehet megnyerni. Nem kolonizálunk feleslegesen, nem fejlesztünk felesleges találmányokat, de amire szükségünk van azzal nem totojázunk. Kémeknél nem a mennyiségükre, hanem a minőségükre megyünk. Nem félünk a többfrontos háborútól, sőt keressük azt. Nem húzzuk az időt, mert az ellenünk dolgozik.
Kezdjük mindjárt a végén! :)
A végigjátszást két részletben töltöttem fel, mert kis családom megakasztott galaxishódító tevékenységemben, így meg kellett állítanom a játékot, majd újra indítani a felvételt. A videók összefűzésével meg nem volt kedvem bajlódni. Ezért linkeltem két videót a bejegyzés végén.
Szóval, ha megnézitek a második videó végét 1:03:57-nél, akkor látható, hogy az utolsó faj (Kra'Hen) 2350.12.22-én kapitulált. Azaz a végső győzelemhez 23 év 9 hónap és 10 nap kellett. Ez alatt az idő alatt kifejlesztettem a nehéz cirkálót, de legyártani már nem tudtam belőle egy darabot sem. A játék vége előtt épp elkezdtem fejleszteni a csatahajót. Tankokból értelemszerűen full extrás megatankjaim voltak. Ezzel szemben egyetlen ellenséges faj sem jutott el sem a cirkálóig, sem az antigravitációs tankig. Még az utolsónak maradt, legerősebb Kra'Henek sem.
További figyelemre méltó adat, hogy a győzelem pillanatában 46 bolygóm volt a maximális 99-ből. Ez azt jelenti, hogy az egyes fajok átlagosan kevesebb, mint 5 bolygót kolonizáltak (8 faj X 5 bolygó = 40, ehhez jön a 8 induló bolygó, ami már 48 lenne). Ha megnézitek a győzelem előtti pillanatban a csillagtérkép radartérképét (második videó 1:03:57-nél), akkor kirajzolódik az összes faj eredeti lokalizációja. Nem folynak össze egyetlen masszává a kolonizált bolygók. Ezt jelenti a célratörő játék!
Akkor lássuk a végigjátszást az elejétől!
1. szakasz – kolonizálás (első videó 10:06-ig):
A játék kolonizálók gyártásával, vadászok eladásával és a környezet felderítésével indul. Felderítés során nem merészkedek messzire, mert rejtve kell maradnom, amíg meg nem tudom védeni magamat. A pozícióm szerencsés, nem kell terraformálókra pazarolnom sem az időt, sem az erőforrásokat. Ezért is kolonizáltam 4 bolygót. Fajom számára kedvezőtlenebb kolonizálható bolygók esetén megálltam volna 2 vagy 3 bolygó kolonizálásánál, hogy kompenzáljam azt az időt, amit a terraformáló(k) gyártására fordítottam.
A játék elején cél, hogy mire végzek a kolonizálással, legyen annyi kutatólaborom, hogy azonnal kezdhessem a kutatást. Figyeljétek meg, hogy milyen ütemben húzom fel az egyes laborokat! Igyekszem úgy építkezni, hogy közben minél kevesebb ideig álljon az aktuális gyártás forráshiány miatt. Másképp fogalmazva igyekszem akkor költeni egy labor építésére, amikor annyi pénzem van, hogy az építkezés költségének kifizetése után marad valamennyi az aktuális gyártás finanszírozására következő hó elejéig. Mint láthatjátok az első videóban (09:57), a kolonizálás befejezésekor 1 épület és 3 űrhajólaborral rendelkezem. Itt álljunk meg egy szóra! Akik olvasták a blogot, most felhorkanhatnak, hogy korábban azt írtam, hogy civil épületeket nem fejlesztünk, mert azokat megtaláljuk majd az elfoglalt bolygókon. Ez így is van! A bárral kivételt szoktam tenni, mert a népesség növekedése megáll kb. 25 ezer főnél bár nélkül. Az induló és a kolonizált kevés bolygó viszont korlátozott jövedelmet biztosít, miközben költséges fejlesztések állnak előttem. Ezért mérlegelve a bár fejlesztésével járó időt, költséget, másik oldalon a populáció emelkedésével járó várható bevétel növekedést, a bárt ki szoktam fejleszteni. Ha tehetem. Olykor előfordul, hogy túl korán felfedeznek és változtatni kell a kezdeti elképzelésen. Olyankor mellőzöm a bár fejlesztését, így nyerve egy kis extra forrást és időt. Az utolsó bolygó kolonizálásakor lebontom az induló bolygón az űrhajógyárat és annak árát felhasználva építek egy kémközpontot. Ez akkor van így, ha sikerült egy majdani gyártó bolygót kolonizálnom, mint jelen esetben is. Ha nem sikerül egy legalább 150%-os gyártási kapacitású bolygót kolonizálnom, akkor az induló bolygó lesz a gyártó bolygóm. Ebben az esetben értelemszerűen nem bontom le az űrhajógyárat és kutatólaborokat sem erre a bolygóra építek, hanem a kolonizáltakra.
2. szakasz – fejlődés (első videó 10:07 – 26:08):
Ez a szakasz a hódításra történő felkészülésről szól. A szakasz lapvető célja:
a) képesek legyünk megvédeni a bolygóinkat;
b) képesek legyünk az ellenség bolygóit meghódítani;
c) képesek legyünk a meghódított bolygókat megtartani.
Mindehhez erős tankokra és ellenségeinknél gyorsabb flottára van szükségünk. Mivel célunk megatankok gyártása, a megatankok fejlesztését meg kell előznie a korvett fejlesztésének (fejlesztési feltétel), a lebegtető fejlesztését pedig az MK3 hajtómű fejlesztésének (fejlesztési feltétel). Ezért van a látszólagos ellentmondás, hogy bár a tank fejlesztési irányról papolok, mégis űrhajókat (nehéz romboló, korvett) fejlesztek (de nem gyártok!) az elején. A célunk az, hogy 2341-42 magasságára minden bolygónkat egy-egy megatank védje és megkezdhessük a hódítást. Nekem ez a pont 2341.04.22-én jött el (első videó 26:09).
A kutató laborok építésénél ismét figyeljük meg az építések ütemezését. Mindvégig törekszem arra, hogy ne fussak ki a pénzből, de a kutatás is folyamatos legyen, ne kelljen várni arra, amíg felépül a szükséges labor. Közben figyelemmel kísérem a kémem fejlődését. E téren figyeljük meg a TP-k elosztását. Kémek felvételénél pedig figyeljük meg, hogy nem veszek fel lényegesen gyengébb kémet, mint amilyennel rendelkezem. Ebben a szakaszban még nem költök kémek képzésére. Túl sokba kerül és az alapvető stratégia siklana ki miatta. Kémeknél alapvető cél, hogy addigra legyen szilárd kémelhárításom, amikor a drága cirkálókat fogom gyártani. Ha az ellenség felrobbant egy olcsó rombolót, azt még túlélem, hamar pótolható. A lázadásszításról meg tudni kell, hogy mindig a legnépesebb bolygót veszi el az MI. Ezt könnyen kivédhetjük azzal, ha egy olcsó rombolót állomásoztatunk az induló bolygónk felett egyetlen tankkal, ahogy az a második videón 0:07:52-nél látható. Egy sikeres lázításnál, azonnal helyre állíthatom a status quo-t, még csak mentett játékállás visszatöltésével sem kell vesződni.
A bemutatott játék az ideális állapotot mutatja, amikor nem fedeznek fel idejekorán és végig tudom vinni a koncepciót. Mi van akkor, ha felfedez és hadat üzen egy faj, mielőtt kifejleszthetném és legyárthatnám a megfelelő számú megatankot? Ekkor megjegyezzük a dátumot, amikor a hadüzenet jött és visszatöltünk egy régebbi játékállást. Figyeljétek meg, hogy minden új hajóosztály, illetve tankosztály fejlesztésének kezdetekor mentem az állást. Így addig megyek vissza, ameddig szükséges és antigravitációs vagy lánctalpas tankok gyártásával és tornyainak, felszerelésének fejlesztésével folytatom a játékot. Ha még ennél is korábban fedeznek fel, akkor esetleg lemondok a bár, az MK1-es hajtómű, kombinált radar, tetralézer fejlesztéséről és azonnal a lánctalpas tank fejlesztésével kezdem. Ha még ez sem elég, akkor visszamegyek odáig, amikor a laborokat építettem és épület- valamint űrhajólaborok helyett tanklaborokat kezdek el építeni. Ha még ez sem elég, akkor felülvizsgálom, hogy melyik bolygót kolonizáljam és melyiket ne.
Még egy trükk, ami Kra'Henek ellen alkalmazható: Ha már közel vagyok hozzá, hogy képes legyek megvédeni a bolygóimat, akkor alternatív megoldásként lerombolhatom azt a kolóniámat, amit a Kra'Henek felfedeztek. Mivel kémkedésre képtelenek, ezzel nyerhetek annyi időt, hogy legyártsam a szükséges tankokat és/vagy kifejlesszem a szükséges találmányokat.
3. szakasz – hódítás (első videó 26:09 – második videó végéig)
Ezt a szakaszt két részre bonthatjuk:
a) gyors rombolókra alapított szakaszra (első videó 26:09 - második videó 0:22:30)
b) az erősebb, fejlettebb hajókra alapított szakaszra (második videó 0:22:31 – játék végéig)
a) Gyors rombolókra alapított szakasz.
Ennek a szakasznak az a sajátossága, hogy kerülni kell azokat a bolygókat, melyeket az ellenség űrvédelmi ágyú 2-vel véd, mivel harmatgyenge rombolóinknak nincs esélyük átjutni ezen a védelmen. Ezek a bolygók az induló bolygók lesznek minden fajnál, plusz a Godanok és az Iberonok erőd helyett kb. 11 ezres populációnál felhúznak egy űrvédelmi ágyút minden bolygóra. Minden más bolygó foglalható 3 db full extrás megatankkal. Ezért kell nekiugrani minden fajnak, amelyikbe belebotlunk. Ugyanis előnyünk csak addig áll fenn, amíg gyorsabbak vagyunk az ellenséges flottánál. Hogy ez így is maradjon, meg kell fosztani az ellenséget a fejlesztési kapacitásától. Ha megfigyelitek, a Godanoktól először csak egy bolygót sikerült elfoglalni, a másik kettőt űrvédelmi ágyúval védte. Nem cövekeltem le ennél, hanem azonnal nekiugrottam a Shinariknak, amint felbukkantak. A Cheblonok azért vártak a sorukra, mert mire felfedtem a lokalizációjukat, már legyártottam az első cirkálót, amivel átléphettem a b) szakaszba.
A cirkáló kifejlesztése és az első darab legyártása között azokat a fegyvereket és felszereléseket fejlesztettem, melyek ahhoz kellettek, hogy már az első legyártott cirkáló alkalmas legyen űrvédelmi ágyúval ellátott bolygók védelmének feltörésére.
b) Az erősebb, fejlettebb hajókra alapított szakasz.
Az első cirkáló legyártásakor azt kellett eldöntenem, hogy melyik faj jelenti a legnagyobb veszélyt. A Shinarik mellett döntöttem a túl aktív kémtevékenységük miatt. A sebesség miatt ekkor már nem aggódtam, hiszen Antariként a cirkáló már biztosította, hogy senki ne érhessen a nyomomba. Ekkor a flottám már alkalmas volt arra, hogy bármelyik bolygót elfoglaljam, de még alkalmatlan volt arra, hogy egy főflottával szembeszálljak. A fejlesztések további célja az volt, hogy főflottákat is meg tudjak semmisíteni és ne kelljen a tankjaimat ott hagyni az elfoglalt bolygókon. Az első három fajt (Shinari, Godan, Cheblon) úgy kényszerítettem térdre, hogy (űrvédelmi ágyúk kiiktatását leszámítva) űrharcra nem került sor, főflottájuk támogató birodalom hiányában feloszlott. A negyedik Iberon és az utolsónak maradt Kra'Hen flotta már űrharcban lett felmorzsolva.
Végigjátszás 2. rész (1:05:15)
Bár fejlesztését el lehet odázni parkok építésével. Szórakozóhelyek miatt valóban lelassul és megtorpan a növekedés, de ha építesz egy parkot akkor az úgy 30 ezerig elég lesz nekik, ahogy megfigyeltem. Auto-építéssel nem építi fel magától, kézzel kell megtenni de működik. 30 ezer felett meg már kell a stadion is, de mire odaérsz addigra már úgyis hódítasz és vagy megszerzed máshonnan a terveket vagy elvagy nélküle. Hadjáratban ha szerencsés kezdés van és kalózbolygót kell foglalni azon lesz bár, ezért is előny ha ezt adja, mert megspóroltál egy kolonizálást, megspóroltál egy űrhajó labor építést, hiszen az is lesz a kalóz bolygón, mellesleg akereskedők is jobban szeretik, tehát ők is gyakrabban jönnek majd oda. És bárt se kell fejlesztened. Ha meg ismeretlen hajók jönnek, akkor építened kell űrvédelmi ágyúkat, ami később már semmit sem ér és ezeket az előnyöket is bukod, igaz jó esetben kapsz egy nehéz romboló tervet, amit olcsón lehet gyártani, de harcra nem jó ez a hajó annyira, legalábbis a középjátéknál már nem, ellenben tankszállításra igen, 2 tankot tud vinni ha jól emlékszem és olcsó gyártani.
VálaszTörlésCsatahajót miért fejleszted ki? Én mindig megállok nehéz cirkáló szinten, arra már fel lehet tenni mindent, és ha az ellenfeleket gyorsan rohanod le, ahogy írod elég is. A csatahajó gyártása drága, fejlesztése is, inkább fordítom ezt nehéz cirkálók gyártására. Egyetlen kivétel, mikor szükség van rá ha a Krahen erősödött meg nagyon és van hamvasztója mire rátaláltál. Akkor kell, hogy egyszerre tudj védekezni a torpedói és a hamvasztó sugarai ellen is.
Védekezésre sőt elején támadásra ha találsz prédát a romboló mk3-as korszakban elég a lézer tornyos lánctalpas tank is, sokáig tudsz vele védekezni, eleinte úgyis az ajándék ágyú tornyos lánctalpas tankaival jön, azoknak nem ellenfél, később lebegtetőt fejleszt meg lőtáv növelőt, de még akkor sem, lézer tornyot csak jóval később fejleszti ki, addigra már lesz min. antigravitációs tankod nehéz toronnyal. Steames verzióban meg lézer toronyig is jó vagy, mert alapból kap lebegtetőt mindenki és hiába fejleszti ki a lőtáv növelőt, nem fogja felrakni, lézer zoronnyal is nagyobb lesz a lőtávod.
Krahennel lehet még elodázni a háborút egy trükkel ha valakivel még harcol. Annak a fajnak, akit épp darál be a Krahen adj egy bolygót a birodalmad tulsó végén, hogy ne találjon rá a Krahen. Nem fog téged megtámadni, mert a gép sosem vív többfrontos csatát, tehát ha van egy szomszédod, akit épp darál be a Krahen és tudod, hogy a következő te leszel, mert felfedezett, akkor adj neki egy kopasz bolygót jó messze a Krahentől, így kb. végtelen időd lesz felkészülni a harcra.
A csatahajó jól jön minden olyan helyzetben, amikor az ellenség torpedó mellett egyéb távolsági fegyvert is használ. Ilyen pl. a Godan faj, amelyik nehéz korvettől egészen a csatahajóig használ párhuzamosan paralizálót. Ilyenek az emberek is amíg nehéz korvettek vannak a flottájukban, egyszerre szembesülhetsz torpedóval, paralizálóval és antianyagsugárral. Egyszerre csak a csatahajók védhetők minden ellen. A rohamfejlesztésnek megvan az a következménye, hogy kevés hajóm van, mire végeztem a nehéz cirkálóval. Hiába vagyok fejlettebb az ellenségnél, ha a kevés hajómmal több tucat vegyes fegyverzetű nehéz korvettet, esetleg cirkálót állít szembe. Akkor jön a bűvészkedés különféle alternatív taktikával, hogy jól jöjjek ki a szituból, miközben elég lenne akár egyetlen izmos csatahajó a flottába, hogy varázslás nélkül fingassam meg az ellent. Ezért fejlesztem és gyártom a csatahajót.
TörlésVégjátékban már csak a Krahen használ ilyesmit. Mondjuk abban igazad van, hogy ha a Godanok életben maradnak a végjátékban akkor ellenük is kellhet, de ez ritka, általában még a középjátékban ledarálom őket, vagy én vagy más, mivel erődöt nem építenek űrcsata nélkül legyőzhetőek. Emberek meg a végjátékban már nem használnak távolsági fegyvert, csatahajó fejlesztés helyett megoldható, hogy vársz még egy kicsit had hízzon a főflottája, és amint csak cirkálók lesznek benne már nincs paralizálás. Krahennél átlagban kb. 2357-2360 körül lehet már hamvasztóra számítani.
TörlésMásik mód a korvett+mk3 paralizálóval/torpedóval stratégia lesz gondolom mikor 2 (nehéz)korvettel lövöd szét az összes szomszédod flottáját aztán foglalod a nem védett bolygóit 2 kerekes tankkal. A főflotta kinyírása után meg az 1-2 hajós "flottáit" amivel jön 1 tankkal támadni lecsapod mielőtt elérné a bolygókat, közben meg mikor próbál kolonizálni akkor amint megtette foglalod is el. Volt mikor 2 faj vagy 6 bolygót kolonizált nekem mire sikerült annyi tankot legyártani és fejleszteni, hogy be tudtam zúzni.
VálaszTörlésAmeddig csak rakétás erődökkel bohóckodik lőtáv növelős lánctalpas tankokkal is lehet foglalni minden bolygóját. Ha már Gépágyúsokat is gyárt, ami viszonylag hamar meglesz neki akkor már antigravitációs kell nehéz toronnyal és lőtáv növelővel, hogy viszonylag csekély veszteségekkel lehessen zúzni. Lézeres és felette már ion tornyos mega. Ha mázlid van és a Godan és az Iberon is közel van, akkor pár lézer tornyos lőtáv növelős lánctalpas tank kell csak és mindkét fajt be lehet darálni két korvett nehéz lézerrel és neutron ágyúval elintézi az űrvédelmi ágyú 1-et lőtávod nagyobb, erődök nem lesznek és voilá máris van sok bolygó és sok jövedelem, ha meg terjeszkedsz és látsz másik fajt, védtelen bolygók foglalása, flotta kinyírása. Antari lehet veszélyes csak ha gyorsabb vagy Shinari ha nagyon kémkedik. Krahennel játsztva általában azért a biztonság kedvéért előrehozom a lánctalpas tank fejlesztést lézer toronnyal és lőtáv növelővel, hogyha felfedez valaki azonnal tudjam gyártani.
Megesett már, hogy szinte azonnal felfedezett az emberi szövetség még az első bolygó kolonizálása előtt, és már jött is támadni ágyú tornyos tankokkal. Csakaz segített, hogy gépágyús erőd fejlesztéssel kezdtem és raktam egyet a bolygóra, mire jött, aztán később mégegyet, és vagy az egyiket vagy mindkettőt kikapcsoltam, ha jött támadni akkor meg be. Ha kolonizált lerohantam a bolygóját és eladtam a főépületet róla. Egészen addig ameddig nem lett lánctalpas tankom lézer toronnyal, akkor már otthagyva meg tudtam védeni, aztán amint lett korvett és neutron ágyú legyőztem az anyabolygóját is.
Másik kérdés. Mi van ha olyan a játékhelyzet, hogy nem találsz prédát radarhatáron belül? Lenyomsz pár szomszéd fajt és a maradékot nem tudod felderíteni? Lehet radarokat fejelszteni, hátha úgy meglesznek, de ha az sem akkor muszáj bolygók kolonizálásával terjeszkedni radar ügyileg.
VálaszTörlésEnnyi, ahogy írtad. Ilyen helyzetben két megoldás között választok:
Törlés1. Az általad írt módon törekszek a lehető leggyorsabban új prédát találni.
2. Kihasználom a boldog békeidőket és a gyártás leállításával gőzerővel fejlesztem a csatahajót, illetve a megatankot (attól függően, hogy melyik fejlesztési iránnyal kezdtem a játékot). Amikor megvan az alap fejlesztés, indítom a gyártást, miközben fejlesztem a fegyvereket, felszereléseket. Folyamatosan gyártok (és fejlesztem a 3-5 kémemet, hacsak nem a Kra'Henek maradtak egyedül), és - mint a pók - várom, hogy a préda maga repüljön bele a hálóba.