Földi harcban legnagyobb jelentősége a lőtávnak van. Amennyiben sikerül az ellenséges tankok/erődök lőtávján kívül maradnunk, de mi így is tűz alatt tudjuk tartani őket, akkor sokszoros túlerő felett is diadalmaskodhatunk.
Egy rakétás erődöt már 12-es lőtávval (lézer torony lőtávnövelővel vagy rakétatorony) tudunk úgy rombolni, hogy közben kívül vagyunk a lőtávján. Ha egy gépágyús erődöt nem a sarka, hanem valamelyik oldala irányából támadunk, akkor 16-os lőtáv (rakétatorony 2 + lőtávnövelő, iontorony + lőtávnövelő) esetén csak a két közelebbi tornyával ér el, azaz teljes tűzerejének csak a felét tudja ránk zúdítani. Ezt a két közelebbi tornyot össztűzzel kiiktatva a másik két torony lőtávján kívülről fejezhetjük be az erőd kivégzését.
Bolygóvédelem erődökkel.
Bár az 1. részben azt mondtuk, hogy épületeket nem fejlesztünk és erődöket nem építünk, ritkán előfordulhat, hogy enélkül nem oldható meg egy szituáció. Különösen igaz ez, ha Küldetések/Skirmish módban nehéz vagy lehetetlen szinten játszunk és az egyik szomszédunk túl korán felfedez minket. A Skirmish nehéz vagy lehetetlen szintekről tudni kell, hogy a többi faj eleve MK2-es hajtóművel, kinetikus pajzzsal, nehéz lézerrel, neutron ágyúval, torpedóval, tanktárolóval és kombinált radarral felszerelt nehéz korvettekkel, valamint ágyútornyos lánctalpas tankokkal kezdi a játékot, míg mi három nyomorult felszerelés nélküli rombolóval és két alap kerekes tankkal indulunk. Ilyen feltételek mellett, ha túl korán felfedeznek, nincs az az űrtaktika, ami sikerre vezethetne. Ebben az esetben csak az erődök segíthetnek. Ezért nem hagyhatjuk ki az erődökkel történő bolygóvédelem taglalását.
A MI erődök elleni csatában (feltéve, hogy nincsenek védekező tankok a bolygón) nem felfejlődve közelíti meg a kiszemelt erődöt, hanem a landolás helyéről a legrövidebb útvonalon indul meg és csak lőtávolba érve kezdi meg a frontvonalba fejlődést. Ezt a javunkra fordíthatjuk. Erődjeinket lehetőleg ne a kolóniánk azon szélén helyezzük el, ahol az ellenség landolhat és azonnal tűz alá vehet. Ha tudatosan figyelünk rá, egy idő után fel fogjuk ismerni, hogy milyen textúrájú bolygón hol szokott landolni a MI által vezetett ellenséges sereg. Ezt felismerve építsük erődjeinket a kolónia túlsó szélére. A MI a megszokott helyen fog landolni és tankjaival át fog vágni az egész kolónián, hogy elérje a kiszemelt erődöt. Mialatt tankjai a civil épületeket kerülgetik, erődünk szépen tűz alatt tarthatja őket. Ha másképp nem megy, azzal is próbálkozhatunk, hogy a támadás előtt megkezdjük egy civil épület építését a kolónia szélén lévő erődünk mellett, hogy ezáltal kijjebb kényszerítsük az ellenség landolását. Ha így döntünk, célszerű parkot építeni, mivel ez a legnagyobb és viszonylag olcsó. Erődjeinket lehetőleg építsük egymás mellé, mert össztüzük hatékonyabban semmisíti meg az ellenséges tankokat, mintha külön-külön helyeznénk el őket.
Ha olyan helyzetbe kényszerülünk, amikor erőddel védett bolygónk rendszeres támadás alatt áll, az Információ lapon a kiadási limitet állítsuk olyan értékre, amely biztosítja, hogy mindig legyen elegendő forrásunk a sérült erőd javítására, ha az ellenség még azelőtt újra támadna, hogy az erődünk regenerálódott volna. Ha sikerült leverni a támadó sereget, csak egy erődöt hagyjunk bekapcsolva, a többit kapcsoljuk ki. Ezzel elérjük, hogy az ellenség nem fog egyetlen tankkal zaklatni és állandóan félbeszakítani áldásos birodalomépítő tevékenységünket, de nem is fog maximális kapacitással újra támadni. A MI, ha üres flottát kell tankokkal feltölteni, miközben elfoglalható bolygót ismer, a tapasztalat szerint nem fog addig várni, amíg annyi tankot tud legyártani, amivel a teljes flottát feltöltheti. Ehelyett annyi tank legyártását fogja megvárni, amennyi az aktuális védelem legyőzéséhez elegendő. Ez egyetlen gépágyús erőd esetén a matek szerint (össz ÉP és össz tűzerő összevetése) 3-4 lánctalpas, ágyútornyos tank. Tehát, ha az első támadást túléltük, lehet, hogy még egyszer fel tudja tölteni a flottáját már legyártott és a bolygókon punnyadó tankokkal, de aztán a tankjai elfogynak és újra kell gyártania őket. Így aztán mi határozhatjuk meg, hogy mekkora sereggel támadja az ellenség a bolygónkat. Ha egy gépágyús erődöt tartunk bekapcsolva, akkor 3-4, ha kettőt, akkor 6-8 támadó lánctalpas tankra számíthatunk. Amikor a támadó sereg a bolygó közvetlen közelébe ér, kapcsoljuk be a többi erődöt is és erődjeink karcolásokkal fogják túlélni a támadást. Ez azért lényeges, hogy minél kevesebb pénzt kelljen költeni az erődök javítására (újjáépítésére), hiszen mielőbb be kell hoznunk az űrtechnológiai lemaradásunkat, ha nyerni akarunk. Ehhez pedig minden fillérre szükségünk van.
Egy idő után egyes fajok tankjain megjelennek a paralizálók/tankmanipulálók. Ezekről azt kell tudni, hogy erődökkel szemben hatástalanok. Ezt tudatosan használjuk ki. Erődjeink tüzét ne feltétlenül a legközelebbi tankra irányítsuk, hanem a legközelebbire, amelyiken nem paralizáló/tankmanipuláló van. Ne zavarjon bennünket, ha paralizálós/tankmanipulálós tankok tömegei ontják erődjeink tövében az áldást. Figyeljük meg, hogy az erőd ÉP-ját nem csökkentik. Ezekkel a tankokkal ráérünk majd akkor foglalkozni, ha a többi ágyú-, lézer-, nehéztornyos stb. tankot már kinyírtuk.
Ellenséges erődök elleni csata.
Ha mi támadunk ellenséges erődöt, ne kövessük el a MI hibáit. Az erődöt eleve karéjban felfejlődve közelítsük meg, hogy minden tankunk egyszerre vehesse tűz alá. Ha az erőd a kolónia szélén van, közvetlenül mellette a vonal mentén landoljunk, hogy azonnal tűz alá vehessük. Ha elég erős tankjaink vannak és az ellenségnek több erődje is van a kolónia szélén, osszuk meg a seregünket, landoljunk több helyen és támadjunk egyszerre több erődöt. Ha az ellenségnek is több erődje van egymás mellett, igyekezzünk elkerülni az össztüzet és támadjunk a két erőd vonalában úgy, hogy az egyik erőd a lehető legközelebb, a másik a legtávolabb legyen tőlünk. Ha a felfejlődést akadályozza, inkább romboljunk le néhány civil épületet, hogy hozzáférjünk az erődhöz semmint értékes tankokat áldozzunk fel a csatában. A MI ilyet soha nem csinál, de mi nyugodtan tegyük meg, ha ezzel előnyhöz jutunk. Ha az ellenség több nehéz erődöt épített egymás mellé, melyeket ráadásul nem tudunk landolás után azonnal és egyszerre támadni, nézzük meg, hogy milyen eredményt hozna egy szimulált csata. Lehet, hogy kisebb veszteséggel megússzuk, mintha magunk izmoskodunk a bolygó felszínén.
Ha az erődök mellett tankok is védik a bolygót, akkor három eset lehetséges:
a) A tankok nem húzódnak az erődök védelmébe, hanem támadást indítanak. Erről részletesebben lejjebb.
b) Az összes tank egyetlen erőd mellé csoportosul
c) A tankok egyenlő arányban az összes erőd mellett táboroznak le
Ha az ellenséges tankok egy vagy több erőd mellé csoportosulnak, akkor próbáljuk meg az erődöt arról az oldaláról támadni, amelyiken nincsenek tankjai. Ha szükséges, romboljunk le hozzá néhány civil épületet. Ezzel elérjük, hogy tankjaink nem lesznek egyszerre kitéve az erőd és az ellenséges tankok össztüzének. Szerencsés esetben, mire az ellenséges tankok megkerülik az erődöt és lőtávolba érnek, addigra az erődöt sikerül megsemmisíteni és megvan az a helyzeti előnyünk is, hogy mi felfejlődve vágunk bele a tankcsatába, míg az ellenséges tankok nem.
Lázadásszítás tankokkal.
A játékszituációtól függően (pl. főleg a játék elején ha az ellenség flottáját már lenyomtuk, de tankokban még elmaradottak vagyunk, vagy az űrfejlesztésben elértünk oda, hogy jobb hajtóműveket tudunk felszerelni hitvány hajóinkra, mint amivel az erősebb ellenség rendelkezik, tehát mi döntjük el, hogy lesz-e űrcsata vagy nem) megpróbálkozhatunk azzal, hogy az ellenség olyan bolygóját, melyet csak erődökkel véd, megtámadjuk a nyamvadt kerekes tankjainkkal. Ilyenkor a cél nem a bolygó elfoglalása, hanem megbénítása és fellázítása. Ezt úgy érjük el, hogy kerekes tankjainkkal (másra úgysem jók) leromboljuk az erődök lőtávján kívül eső civil épületeket (lakóépület, élelmiszergyár, kórház, rendőrség erőművek és a főépületet). Ezután tankjainkkal elvonulunk a térkép legtávolabbi sarkába és visszavonulunk. Ha szerencsénk van, sikerül a két tankunkat épségben kihozni. Ha nem, akkor egy vagy mindkettő odavész. Eldönthetjük, hogy bevállaljuk ezt a veszteséget, vagy visszatöltés után újra próbálkozunk. Az épületek lerombolásával azonnal egekbe szökik a bolygón az elégedetlenség és mivel a főépületet is leromboltuk, nem tudja az ellen azonnal pótolni a lerombolt épületeket. Az eredmény: garantált lázadás. Három eset lehetséges:
a) A bolygó kalóz lesz. Ebben az esetben gyengítettük az ellenséget.
b) A bolygó hozzánk csatlakozik. Ekkor azonnal mentünk. Az ellenség nem tudja visszafoglalni, mert az erődök sértetlenek és működőképesek energia nélkül is. Két eset lehetséges:
ba) Sikerül felhúzni a hiányzó épületeket mielőtt újra fellázadnának. Ekkor a nyamvadt technikánkkal szereztünk egy minden tekintetben erősebb ellenségtől egy bolygót.
bb) A bolygó újra fellázad és elpártol tőlünk. Ez esetben visszatöltjük az állást és minden épületet lerombolunk a bolygóról (megsemmisítjük a kolóniát). Így több tízezer credithez jutunk, miközben az ellenség elvesztette egy bolygóját.
c) A bolygó harmadik félhez csatlakozik. Számunkra a legkedvezőtlenebb lehetőség, mert ugyan gyengítettük ellenségünket, de közben erősítettünk egy potenciális másik ellenséget.
Tankcsata.
1. Tankcsatánál a MI másképp viselkedik, mint erődök elleni harcnál. Míg erődök ellen a legrövidebb úton megindítja tankjait, addig tankok ellen azonnal taktikázni kezd. Ez abból áll, hogy tankjait arcvonalba rendezi és ezt az arcvonalat igyekszik fenntartani és állandóan tankjaink felé fordítani, akkor is, ha mi próbáljuk valamelyik szárnyát oldalba kapni. Amikor az arcvonalat felállította, elkezd felénk araszolni egészen addig, amíg lőtávolba nem ér. Amint lőtávolon belülre került, véget vet az araszolásnak és megindítja a támadást. Ezt nem szabad megvárnunk! Itt kap jelentőséget a lőtáv, amiről a fejezet elején már volt szó. Ezt az egész arcvonal fejlődésdit megakaszthatjuk, ha nagyobb lőtávú tankokkal rendelkezünk. A következő a teendő. Miközben saját tankjaink arcvonalba állításával foglalatoskodunk, egyik tankunkkal azonnal támadjuk meg az ellenség legközelebbi tankját. Mivel az ellenség is arcvonalat épít, tankjai mozognak, ezért rendre változik, hogy melyik tankja a legközelebbi. Ha szükséges, helyezzük át a célpontot másik tankjára, a lényeg, hogy mindig a legközelebbi felé mozogjunk. Amikor lőtávolba érünk, pörköljünk oda neki, azonnal forduljunk meg és húzzunk vissza a saját alakzatunkhoz. A MI erre úgy reagál, hogy azonnal abbahagyja az arcvonal fejlődést és összes tankjával üldözőbe veszi a támadót. De ez csak akkor működik, ha a mi lőtávunk nagyobb. Az akció eredménye, hogy az ellenség tankjai nem felfejlődve, hanem egymás után érkeznek a mi arcvonalunkhoz és össztűzzel könnyedén semmisíthetjük meg őket.
2. A nagyobb lőtávot arra is felhasználhatjuk, hogy egyetlen tankkal semmisítsünk meg tíz vagy akár húsz ellenséges tankot is. A teendő ilyen esetben a következő. Ha mi támadunk, a landolási pozíciót úgy válasszuk meg, hogy minél nagyobb szabad terünk legyen. Ha minket támadtak meg, igyekezzünk olyan pozíciót elfoglalni, hogy az ellenséges tankok felé fordulva minél nagyobb bejárható tér legyen mögöttünk. Ekkor támadjuk meg a legközelebbi ellenséges tankot a fentebb leírt módon, hogy megakasszuk az arcvonal fejlődést. Miután megfordultunk kezdjünk el távolodni és jobb egérgombbal jelöljük ki a legközelebbi ellenséges tankot célpontnak. Igyekezzünk az ellenség lőtávolán kívül, de a saját lőtávunkon belül tartózkodni, miközben menekülünk az ellenséges sereg elől és közben rendre jelöljük ki célpontnak a legközelebbi üldöző tankot. Ha ügyesen csináljuk, egy egész sereget mészárolhatunk le egyetlen tankkal.
3. Ha a nagyobb lőtáv mellett lebegtetőnk is van vagy antigravitációs tankkal rendelkezünk, miközben ellenségünk nem bír ezekkel, akkor korlátlan mennyiségű ellenséges tankot semmisíthetünk meg egyetlen tankunkkal. A következő a teendő. Akasszuk meg az ellenség arcvonalának fejlődését a már ismert módon, majd húzzunk el egy olyan magaslatra, amely lebegtető/antigravitációs tank nélkül leküzdhetetlen. A MI fel fogja sorakoztatni a teljes sereget a hegy lábánál, nekünk meg nincs más dolgunk, mint az ellenség lőtávolságán kívülről egyenként megsemmisíteni a teljes sereget.
4. Tankcsatánál is eljátszható az a trükk, amit a hirigelős űrcsatánál taglaltunk. A sérült tankot vigyük hátrébb. Az őt támadó ellenséges tankok meg fognak indulni utána és egészségesebb tankjaink össztüzével leszedhetjük őket.
5. Gyakran a csata sikere múlhat azon, hogy tankjainkon éppen milyen felszerelés van. Ugyanaz a 10 megatank elvérezhet a Kra'henek elleni csatában, ha rakétazavaró helyett lebegtető van rajtuk, míg rakétazavaróval lazán foglalják a bolygót. Vagy ugyanaz a 10 megatank elvérezhet a nehéz erődök ellen, ha lebegtető helyett rakétazavaró van rajtuk, mert nem tudnak a hegyvidéken arcvonalba rendeződni, míg foglalhatják a bolygót lebegtetővel. Földi csatákra is ugyanaz vonatkozik, mint az űrcsatákra: csata előtt menteni kell és ha azt tapasztaljuk, hogy nem a megfelelő felszerelés van tankjainkon, akkor vissza kell tölteni a mentett állást, tankjainkra feltenni a megfelelő felszerelést és újra játszani a csatát. A felszerelések ugyanannyiba kerülnek, ingyenesen cserélhetők, akárcsak űrhajókon az ECM és a fegyverzavaró.
