9/1. rész: Skirmish lehetetlen szint végigjátszás I.

A Skirmish lehetetlen szint teljesítésének két, alapvetően eltérő stratégiáját fogom bemutatni. Ezek leginkább a kezdeti fejlesztési irányban térnek el egymástól:

1. Az első a gyorsabb, lehengerlőbb győzelmet hozó, ezáltal kevésbé izgalmas játékmenetet eredményező stratégia, mely a tankok fejlesztését veszi előre.

2. A második stratégia előbb az űrhajók fejlesztésére koncentrál. Ez hosszabb, küzdelmesebb, ezáltal érdekesebb játékmenetet eredményez.

A végigjátszások videójának linkjét megtaláljátok a bejegyzések végén. Akár ki is hagyható a leírás, mégis javaslom előbb elolvasni, mert a leírás nem arról szól, hogy „akkor jöttek a Shinarik és jól lenyomtam őket” :) , hanem magyarázatokat tartalmaz arra, hogy mi miért történt, illetve néhány adat kiemelésével jobban érthetővé válik, hogy mit is láttok a videón.

Lássuk tehát először a tank fejlesztési irányt!

A blogban többször is említettem, hogy a játékot lehetetlen szinten csak nagyon célratörő játékkal lehet megnyerni. Nem kolonizálunk feleslegesen, nem fejlesztünk felesleges találmányokat, de amire szükségünk van azzal nem totojázunk. Kémeknél nem a mennyiségükre, hanem a minőségükre megyünk. Nem félünk a többfrontos háborútól, sőt keressük azt. Nem húzzuk az időt, mert az ellenünk dolgozik.

Kezdjük mindjárt a végén! :)

A végigjátszást két részletben töltöttem fel, mert kis családom megakasztott galaxishódító tevékenységemben, így meg kellett állítanom a játékot, majd újra indítani a felvételt. A videók összefűzésével meg nem volt kedvem bajlódni. Ezért linkeltem két videót a bejegyzés végén.

Szóval, ha megnézitek a második videó végét 1:03:57-nél, akkor látható, hogy az utolsó faj (Kra'Hen) 2350.12.22-én kapitulált. Azaz a végső győzelemhez 23 év 9 hónap és 10 nap kellett. Ez alatt az idő alatt kifejlesztettem a nehéz cirkálót, de legyártani már nem tudtam belőle egy darabot sem. A játék vége előtt épp elkezdtem fejleszteni a csatahajót. Tankokból értelemszerűen full extrás megatankjaim voltak. Ezzel szemben egyetlen ellenséges faj sem jutott el sem a cirkálóig, sem az antigravitációs tankig. Még az utolsónak maradt, legerősebb Kra'Henek sem.

További figyelemre méltó adat, hogy a győzelem pillanatában 46 bolygóm volt a maximális 99-ből. Ez azt jelenti, hogy az egyes fajok átlagosan kevesebb, mint 5 bolygót kolonizáltak (8 faj X 5 bolygó = 40, ehhez jön a 8 induló bolygó, ami már 48 lenne). Ha megnézitek a győzelem előtti pillanatban a csillagtérkép radartérképét (második videó 1:03:57-nél), akkor kirajzolódik az összes faj eredeti lokalizációja. Nem folynak össze egyetlen masszává a kolonizált bolygók. Ezt jelenti a célratörő játék!

Akkor lássuk a végigjátszást az elejétől!

1. szakasz – kolonizálás (első videó 10:06-ig):

A játék kolonizálók gyártásával, vadászok eladásával és a környezet felderítésével indul. Felderítés során nem merészkedek messzire, mert rejtve kell maradnom, amíg meg nem tudom védeni magamat. A pozícióm szerencsés, nem kell terraformálókra pazarolnom sem az időt, sem az erőforrásokat. Ezért is kolonizáltam 4 bolygót. Fajom számára kedvezőtlenebb kolonizálható bolygók esetén megálltam volna 2 vagy 3 bolygó kolonizálásánál, hogy kompenzáljam azt az időt, amit a terraformáló(k) gyártására fordítottam.

A játék elején cél, hogy mire végzek a kolonizálással, legyen annyi kutatólaborom, hogy azonnal kezdhessem a kutatást. Figyeljétek meg, hogy milyen ütemben húzom fel az egyes laborokat! Igyekszem úgy építkezni, hogy közben minél kevesebb ideig álljon az aktuális gyártás forráshiány miatt. Másképp fogalmazva igyekszem akkor költeni egy labor építésére, amikor annyi pénzem van, hogy az építkezés költségének kifizetése után marad valamennyi az aktuális gyártás finanszírozására következő hó elejéig. Mint láthatjátok az első videóban (09:57), a kolonizálás befejezésekor 1 épület és 3 űrhajólaborral rendelkezem. Itt álljunk meg egy szóra! Akik olvasták a blogot, most felhorkanhatnak, hogy korábban azt írtam, hogy civil épületeket nem fejlesztünk, mert azokat megtaláljuk majd az elfoglalt bolygókon. Ez így is van! A bárral kivételt szoktam tenni, mert a népesség növekedése megáll kb. 25 ezer főnél bár nélkül. Az induló és a kolonizált kevés bolygó viszont korlátozott jövedelmet biztosít, miközben költséges fejlesztések állnak előttem. Ezért mérlegelve a bár fejlesztésével járó időt, költséget, másik oldalon a populáció emelkedésével járó várható bevétel növekedést, a bárt ki szoktam fejleszteni. Ha tehetem. Olykor előfordul, hogy túl korán felfedeznek és változtatni kell a kezdeti elképzelésen. Olyankor mellőzöm a bár fejlesztését, így nyerve egy kis extra forrást és időt. Az utolsó bolygó kolonizálásakor lebontom az induló bolygón az űrhajógyárat és annak árát felhasználva építek egy kémközpontot. Ez akkor van így, ha sikerült egy majdani gyártó bolygót kolonizálnom, mint jelen esetben is. Ha nem sikerül egy legalább 150%-os gyártási kapacitású bolygót kolonizálnom, akkor az induló bolygó lesz a gyártó bolygóm. Ebben az esetben értelemszerűen nem bontom le az űrhajógyárat és kutatólaborokat sem erre a bolygóra építek, hanem a kolonizáltakra.

2. szakasz – fejlődés (első videó 10:07 – 26:08):

Ez a szakasz a hódításra történő felkészülésről szól. A szakasz lapvető célja:

a) képesek legyünk megvédeni a bolygóinkat;

b) képesek legyünk az ellenség bolygóit meghódítani;

c) képesek legyünk a meghódított bolygókat megtartani.

Mindehhez erős tankokra és ellenségeinknél gyorsabb flottára van szükségünk. Mivel célunk megatankok gyártása, a megatankok fejlesztését meg kell előznie a korvett fejlesztésének (fejlesztési feltétel), a lebegtető fejlesztését pedig az MK3 hajtómű fejlesztésének (fejlesztési feltétel). Ezért van a látszólagos ellentmondás, hogy bár a tank fejlesztési irányról papolok, mégis űrhajókat (nehéz romboló, korvett) fejlesztek (de nem gyártok!) az elején. A célunk az, hogy 2341-42 magasságára minden bolygónkat egy-egy megatank védje és megkezdhessük a hódítást. Nekem ez a pont 2341.04.22-én jött el (első videó 26:09).

A kutató laborok építésénél ismét figyeljük meg az építések ütemezését. Mindvégig törekszem arra, hogy ne fussak ki a pénzből, de a kutatás is folyamatos legyen, ne kelljen várni arra, amíg felépül a szükséges labor. Közben figyelemmel kísérem a kémem fejlődését. E téren figyeljük meg a TP-k elosztását. Kémek felvételénél pedig figyeljük meg, hogy nem veszek fel lényegesen gyengébb kémet, mint amilyennel rendelkezem. Ebben a szakaszban még nem költök kémek képzésére. Túl sokba kerül és az alapvető stratégia siklana ki miatta. Kémeknél alapvető cél, hogy addigra legyen szilárd kémelhárításom, amikor a drága cirkálókat fogom gyártani. Ha az ellenség felrobbant egy olcsó rombolót, azt még túlélem, hamar pótolható. A lázadásszításról meg tudni kell, hogy mindig a legnépesebb bolygót veszi el az MI. Ezt könnyen kivédhetjük azzal, ha egy olcsó rombolót állomásoztatunk az induló bolygónk felett egyetlen tankkal, ahogy az a második videón 0:07:52-nél látható. Egy sikeres lázításnál, azonnal helyre állíthatom a status quo-t, még csak mentett játékállás visszatöltésével sem kell vesződni.

A bemutatott játék az ideális állapotot mutatja, amikor nem fedeznek fel idejekorán és végig tudom vinni a koncepciót. Mi van akkor, ha felfedez és hadat üzen egy faj, mielőtt kifejleszthetném és legyárthatnám a megfelelő számú megatankot? Ekkor megjegyezzük a dátumot, amikor a hadüzenet jött és visszatöltünk egy régebbi játékállást. Figyeljétek meg, hogy minden új hajóosztály, illetve tankosztály fejlesztésének kezdetekor mentem az állást. Így addig megyek vissza, ameddig szükséges és antigravitációs vagy lánctalpas tankok gyártásával és tornyainak, felszerelésének fejlesztésével folytatom a játékot. Ha még ennél is korábban fedeznek fel, akkor esetleg lemondok a bár, az MK1-es hajtómű, kombinált radar, tetralézer fejlesztéséről és azonnal a lánctalpas tank fejlesztésével kezdem. Ha még ez sem elég, akkor visszamegyek odáig, amikor a laborokat építettem és épület- valamint űrhajólaborok helyett tanklaborokat kezdek el építeni. Ha még ez sem elég, akkor felülvizsgálom, hogy melyik bolygót kolonizáljam és melyiket ne.

Még egy trükk, ami Kra'Henek ellen alkalmazható: Ha már közel vagyok hozzá, hogy képes legyek megvédeni a bolygóimat, akkor alternatív megoldásként lerombolhatom azt a kolóniámat, amit a Kra'Henek felfedeztek. Mivel kémkedésre képtelenek, ezzel nyerhetek annyi időt, hogy legyártsam a szükséges tankokat és/vagy kifejlesszem a szükséges találmányokat.

3. szakasz – hódítás (első videó 26:09 – második videó végéig)

Ezt a szakaszt két részre bonthatjuk:

a) gyors rombolókra alapított szakaszra (első videó 26:09 - második videó 0:22:30)

b) az erősebb, fejlettebb hajókra alapított szakaszra (második videó 0:22:31 – játék végéig)

a) Gyors rombolókra alapított szakasz.

Ennek a szakasznak az a sajátossága, hogy kerülni kell azokat a bolygókat, melyeket az ellenség űrvédelmi ágyú 2-vel véd, mivel harmatgyenge rombolóinknak nincs esélyük átjutni ezen a védelmen. Ezek a bolygók az induló bolygók lesznek minden fajnál, plusz a Godanok és az Iberonok erőd helyett kb. 11 ezres populációnál felhúznak egy űrvédelmi ágyút minden bolygóra. Minden más bolygó foglalható 3 db full extrás megatankkal. Ezért kell nekiugrani minden fajnak, amelyikbe belebotlunk. Ugyanis előnyünk csak addig áll fenn, amíg gyorsabbak vagyunk az ellenséges flottánál. Hogy ez így is maradjon, meg kell fosztani az ellenséget a fejlesztési kapacitásától. Ha megfigyelitek, a Godanoktól először csak egy bolygót sikerült elfoglalni, a másik kettőt űrvédelmi ágyúval védte. Nem cövekeltem le ennél, hanem azonnal nekiugrottam a Shinariknak, amint felbukkantak. A Cheblonok azért vártak a sorukra, mert mire felfedtem a lokalizációjukat, már legyártottam az első cirkálót, amivel átléphettem a b) szakaszba.

A cirkáló kifejlesztése és az első darab legyártása között azokat a fegyvereket és felszereléseket fejlesztettem, melyek ahhoz kellettek, hogy már az első legyártott cirkáló alkalmas legyen űrvédelmi ágyúval ellátott bolygók védelmének feltörésére.

b) Az erősebb, fejlettebb hajókra alapított szakasz.

Az első cirkáló legyártásakor azt kellett eldöntenem, hogy melyik faj jelenti a legnagyobb veszélyt. A Shinarik mellett döntöttem a túl aktív kémtevékenységük miatt. A sebesség miatt ekkor már nem aggódtam, hiszen Antariként a cirkáló már biztosította, hogy senki ne érhessen a nyomomba. Ekkor a flottám már alkalmas volt arra, hogy bármelyik bolygót elfoglaljam, de még alkalmatlan volt arra, hogy egy főflottával szembeszálljak. A fejlesztések további célja az volt, hogy főflottákat is meg tudjak semmisíteni és ne kelljen a tankjaimat ott hagyni az elfoglalt bolygókon. Az első három fajt (Shinari, Godan, Cheblon) úgy kényszerítettem térdre, hogy (űrvédelmi ágyúk kiiktatását leszámítva) űrharcra nem került sor, főflottájuk támogató birodalom hiányában feloszlott. A negyedik Iberon és az utolsónak maradt Kra'Hen flotta már űrharcban lett felmorzsolva.

Végigjátszás 1. rész (31:14)

Végigjátszás 2. rész (1:05:15)

 

7. rész: Kémkedés (!!! frissítve !!!)

A kémkedéssel kapcsolatos tudnivalókat részben már érintettem más bejegyzésekben, illetve megjegyzésekben. Ebben a bejegyzésben egy csokorba foglalom mindazt, amit a kémkedésről tudni érdemes.

A kémek, hacsak nem Kra'Henekkel játszunk, megkerülhetetlenek. Meg lehet próbálni hanyagolni őket és még az is lehet, hogy egyszer-egyszer így is átgázolhatunk a galaxison. Ehhez azonban szerencse kell. A profi játékost azonban éppen az különbözteti meg a lelkes amatőrtől, hogy győzelmében nem lehet meghatározó szerepe a szerencsének. Akkor is győz, ha a körülmények összeesküdtek ellene. Legfeljebb egy kicsit tovább tart, legfeljebb többször kell nekifutnia ugyanannak a szituációnak, legfeljebb emlegeti a Shinarik ősi ipart űző felmenő ági nőrokonát, de megoldja.

Egy hajószabotázs küldetés ideje 100 nap. Egy fullextrás csatahajó legyártási ideje 4000-es gyártási kapacitással kb. 16 hónap, feltéve, hogy elegendő bevételünk van a folyamatos gyártáshoz. Ha pénzünk rendre elfogy hónap vége előtt, akkor ennél lényegesen több is lehet. A 16 hónap testvérek között is 480 nap. Ez azt jelenti, hogyha elhanyagoltuk a kémek képzését, egy kémekben erős ellenség szélsőséges esetben akár 5 csatahajót is felrobbanthat, mire egyet legyártunk. Könnyen belátható, hogy győzelem vagy vereség múlhat azon, hogy milyen a teljesítményünk kémkedés terén.

Funkcióját tekintve alapvetően háromféle kémet különböztetünk meg:
1. Védekező
2. Támadó
3. Kémvadász

Amikor egy kémet felveszünk, vagy döntünk egy átállítandó kém sorsáról, tudnunk kell, hogy mi lesz az adott kém funkciója, hiszen a képzés során szerzett tapasztalati pontjait (TP) célirányosan kell majd kiosztanunk. Általában 1-2 támadó kémre, 1 kémvadászra lesz szükségünk. A többi védekező kém legyen. Lószart, Mama! Valójában 4 védekező kémmel abszolválható a játék.

Mitől lesz egy kém védekező, támadó vagy éppen kémvadász?

Védekező kémek. Adódhat zsigerből a válasz, hogy egy védekező kémnél adjunk minden TP-t kémelhárításra. Én a gyakorlatban azonban azt tapasztaltam, hogy a legritkább esetben kapja el az ellenséges kémet az a kémem, amelyiknél szinte minden tapasztalati pontot a kémelhárításra tettem. Ezzel szemben sokkal hatékonyabbnak bizonyultak azok a kémek, amelyeknél a tapasztalati pontok arányosabban voltak elosztva. Nem tudom, hogy a program hogyan van e téren megírva, de tapasztalatom szerint úgy működik, mintha a sikeres elfogásnak három feltétele lenne:

1. Az ellenséges kémet fel kell deríteni (kémelhárítás).
2. A felderített kémet el kell fogni (harc).
3. Az elfogott kémnek mentálisan is ellen kell állni (lojalitás)

Ezért én az utóbbi időben védekező kémeknél vastagon adok harcra és lojalitásra is, bár a legtöbb tapasztalati pontot még mindig kémelhárításra adom. Egy 14-es szintű védekező kém nálam kb. így néz ki:

Beszivárgás:     2
Kémelhárítás: 20
Harc:              14
Lojalitás:          7

A védekező kémeket kétféle küldetésre alkalmazzuk: alapvetően kémelhárításra, illetve időnként kiképzésre küldjük.

UPDATE: * Hát ez nagyon tudományosan hangzik, kár, hogy a gyakorlatban szart se ér. A valóság az, hogy amikor védekező kémeinken egy ellenséges kém igyekszik átjutni, a siker mindig a leggyengébb láncszemen múlik. Ezért van az, hogy a legritkább esetben fogja el az ellenséges kémet az a védekező kémünk, amelyiknek a legtöbb kémelhárítás pontja van. Két eset lehetséges: vagy sikerül a leggyengébb védekező kémünknek elfogni az ellenséges kémet vagy nem. Ha igen, akkor azt fogjuk látni, hogy nem az a kémünk volt sikeres, amelyiknek a legtöbb TP-ja van kémelhárításon, hanem egy gyengébb. Ha nem sikerül a leggyengébb kémünknek elfogni az ellenséges kémet, akkor hajunkra kenhetjük az összes többi erős kémünket, mert az ellenség átjutott. *

Támadó kémek. A támadó kémeknél megtehetjük, hogy minden TP-t a beszivárgásra adunk. Náluk kevéssé van jelentősége egyéb tulajdonságaiknak. Ha az alacsony lojalitásuk miatt átállítanák vagy alacsony harckészségük miatt kinyírnák őket, azt orvosolhatjuk másképpen. Erre alább még kitérek.

Támadó kémeket az alábbi küldetésekre célszerű bevetni:
- bolygóinfó szerzés
- szabotázs hajó
- szabotázs épület
- találmány ellopása
- lázadásszítás
- vezér meggyilkolása
- kiképzés.

Ezek viszonylag egyértelmű küldetések, talán a találmány ellopása igényel némi kitérőt. Ahhoz, hogy egy találmányt el tudjunk lopni, tudnunk kell arról, hogy a kiszemelt faj rendelkezik az adott találmánnyal. Ehhez az információhoz háromféle módon juthatunk hozzá.

Az egyik a találmányinfó szerzés. Ezt nem véletlenül nem találjátok a fenti felsorolásban. A találmányinfó szerzés egy lutri küldetés. Nem lehet úgy küldeni James Bondot, hogy derítse ki, rendelkeznek-e már hamvasztósugárral a Toluenek. Ezzel szemben elküldjük Mata Harit találmányinfó szerzésre és ő visszajön, hogy a Toluenek rendelkeznek kerekes tankkal, rombolóval meg tetra lézerrel. Kit érdekel? És elküldjük újra, meg újra, meg újra és sohase azzal az infóval jön vissza, amire szükségünk van. Ezzel – azon kívül, hogy nem érünk célt – az a baj, hogy pénzt és időt emészt fel, ráadásul minden egyes bevetéssel csökkennek kémünk esélyei a küldetés sikerét illetően. Minél többször vetünk be egy kémet rövid idő alatt ugyanazon faj ellen, annál inkább szorul körülötte a hurok. A végén minden második szembejövő toluen tudni fogja róla, hogy ez egy kém, aminek előbb-utóbb bukás lesz a vége. Ezért a találmányinfó szerzés felejtős.

A második módszer az infó megszerzésére a meg nem támadási szerződés. Amint egy fajjal sikerül ilyen szerződést kötni, a diplomácia lapon láthatóvá válik, hogy milyen találmányokkal rendelkezik. Ilyenkor célszerűbb a nekünk kellő találmányt cserélni vagy 10 ezer creditért megvenni, mint kémekkel bohóckodni. A módszer hátránya, hogy csak olyan fajok kötnek velünk meg nem támadási szerződést, melyek űrereje lényegesen gyengébb, mint a miénk.

A harmadik módszer az, hogy csatában szerzünk tudomást az adott találmány létezéséről. Minden olyan találmányról tudni fogunk, mellyel csatában találkoztunk. Ha pl. lánctalpas tankoknál tartunk, de harcoltunk az ellenség olyan bolygóján, melyet iontornyos megatankkal védett, akkor kapásból tudomást szereztünk két fontos találmányról: a megatankról és az iontoronyról. Már mehet is a támadó kémünk a találmányokért. Ugyanez igaz űrharcra is. Ha a csatával kifejezetten az a célunk, hogy találmányinfót gyűjtsünk, azt is megtehetjük, hogy a csata előtt kikapcsoljuk a lerohanást és a szimulációt és egyetlen tankot vagy hajót feláldozunk a csatában, hogy a találmányinfót megszerezzük. Ilyenkor vigyázzunk arra, hogy amennyiben mondjuk a hajómanipulálóra fáj a fogunk, akkor ne fegyverzavaróval vágjunk bele a csatába. Értelemszerűen ilyenkor nem a legjobb hajónkat fogjuk feláldozni az infószerzés oltárán.

Kémvadász. A sikeres kémvadászathoz két tulajdonság kell: beszivárgás és harc. A harcra adott pontokban tér el egy jó kémvadász a támadó kémtől. Nálam az ideális 20-as szintű kémvadász kb. így néz ki:

Beszivárgás: 34
Kémelhárítás: 1
Harc: 25
Lojalitás: 1

Az arányokat lehet kissé ide-oda tologatni ízlés szerint, de a lényeges változtatás már a hatékonyság rovására fog menni. Alapvetően kell a 30 feletti beszivárgás egy erősebb kémelhárítással szemben, hogy a siker esélyével küldjük harcba kémünket, és kell a 20 feletti harc is, hogy ne jöjjön haza túl gyakran azzal a kémünk, hogy „túl erős volt az ellenség”.

A kémvadászt akkor célszerű bevetni, ha az ellenség túl aktívan kémkedik ellenünk. Ilyenkor egy jó kémvadásszal ki lehet iktatni néhány magas szintű kémet, ami lelassítja az ellent. Természetesen a kémvadász is bevethető egyéb hírszerzési feladatra vagy merényletre, hiszen átlag feletti a beszivárgási képessége.

UPDATE: * Fentebb írtam, hogy a játék négy védekező kémmel abszolválható. A négyből három kémelhárításon van, egy pedig 5. szintű kiképzésen. Mindig a leggyengébbet küldjük kiképzésre. Ezáltal biztosítjuk, hogy a kémeink kiegyensúlyozottan fejlődnek, nem lesz leggyengébb láncszem, hiszen minden láncszem közel egyformán erős. Támadó és kémvadász kémekre igazából nincs szükségünk. Ha követjük a fenti taktikát, akkor jó eséllyel elfogjuk az ellenséges kémet, akit fonákból küldünk vissza eredeti gazdájához bolygóinfó küldetésre. Ha megszerzi az infót, jó. Ha elfogják, nem kár érte. Ingyen jött, ingyen ment, veszélyt már nem jelent.

A kiképzéseket akkor indítsuk, amikor már legalább havi 10 ezer credit bevétellel rendelkezünk. Ha korábban kezdjük, akkor túl sokáig fog állni a fejlődésünk, amíg összekaparjuk az 5. szintű kiképzés 20 ezer credites árát és csak magunk ellen fogunk dolgozni. A folyamatos kiképzés biztosítása érdekében a költési limitet állítsuk 21 ezer creditre (20 ezer a kiképzés költsége, illetve 500 credit az éppen visszatért kém kémelhárításra küldése). *

Egyéb tippek kémkedéshez. Egy jó kém sokba kerül és hosszú idő, amíg az egyes képességeit hatékonnyá fejlesztjük. Ezért nem engedhetjük meg, hogy a szerencsén múljon életben maradása. Ha küldetésre küldjük, előtte feltétlenül mentsünk! Ha megölik, vagy akár csak elfogják, de megszökik, töltsük vissza az állást. Ugyanígy, ha ellenséges kémet fogunk, mielőtt döntenénk sorsáról, mentsünk. Ezután próbáljuk meg átállítani. Ha sikerült és jó minőségű kém, akkor két legyet ütöttünk egy csapásra. Gyengítettük az ellenséget és ugyanannyival erősítettük magunkat. Ha nem sikerül az átállítás, de szökés közben megöltük az ellenséges kémet, akkor mehet tovább a játék. Ha viszont a kém megszökött, akkor töltsük be a mentett állást és nyírjuk ki, semmiképpen ne engedjük vissza az ellenséghez. Ez alól kivétel lehet a játék eleje, amikor még viszonylag gyengusok vagyunk kémekben. Ilyenkor opció lehet az ellenséges kém szabadon engedése is, mivel az egyszer már lefülelt kém hatékonysága meredeken zuhan és jobb nekünk egy már ismert ellenséges kém, mint egy vadiúj ismeretlen szerzemény.

Mivel játékstratégiánk a kevés, de jó minőségű hajóra épül, nem engedhetjük meg, hogy az ellenség a kevés hajónkat kémekkel ritkítsa. A végjátékban, amikor már a jelentős gazdaság és gyártási kapacitás miatt sokkal gyorsabban gyártunk, mint ahogy az ellenség felrobbantani képes, nincs sok jelentősége, de a játék elején és közepén győzelem vagy vereség múlhat néhány sikeres ellenséges szabotázson. Ha azt az értesítést kapjuk, hogy egy csillaghajó megsemmisült, azonnal állítsuk meg a játékot. Töltsünk vissza egy olyan játékállást, amely legalább két-három hónappal megelőzi a robbantás időpontját és valamit változtassunk a kémkedésen. Pl. válasszunk ki egy kémet és küldjük el kiképzésre, vagy bármilyen más küldetésre. Tapasztalat szerint egy dinamikusan foglalkoztatott kém csapat hatékonyabban hárítja el az ellenséges kémtevékenységet, mint egy statikusan kémelhárításra beállított csapat. Ha ezzel a beavatkozással sikerül gond nélkül túljutni azon az időponton, ahol korábban a szabotázs történt, vagy esetleg el is fogtuk az ellenséges kémet, azonnal mentsünk. Ha nem jártunk sikerrel, többször is próbálkozhatunk, de mindig valami más módon próbáljunk dinamizmust vinni a kémtevékenységünkbe, mert ami egyszer nem jött be, az máskor sem fog. Néha annyi is elég, ha egy kémünket visszahívjuk kémelhárításból, semmilyen feladatot nem adunk neki, majd néhány hét vagy hónap múlva ismét kémelhárítással bízzuk meg.

UPDATE: * Nálam még olyan is előfordult, hogy bármit változtattam a kémtevékenységen, nem sikerült megúsznom a hajószabotázst. Kínomban azt csináltam, hogy új mozgási célt adtam a főflottámnak és ez bevált! Tehát az ellenséges kémtevékenységre nem csak a saját kémtevékenységünk adhat hatásos választ, hanem bármilyen más módosítás is a játék menetén. *

Mit tehetünk, ha egyetlen használható kémet sem dob nekünk a program? A tapasztalat szerint a program nem fog lényegesen erősebb kémeket dobni nekünk, mint amilyenekkel rendelkezünk. Ha tehát csupa olcsójánost veszünk fel és még a képzésükkel sem foglalkozunk, akkor ne csodálkozzunk, ha egyetlen 12-es, 14-es vagy még erősebb kém sem érkezik birodalmunkba.

Hogy ezen változtassunk, az első 3-4 kém felvételét követően kezdjük el a képzésüket. Felváltva küldjük őket 5. szintű kiképzésre. Ennek során ügyeljünk arra, hogy kémeinket közel azonos szinten tartsuk, azaz ne csináljuk azt, hogy egyetlen kiválasztott kémet fejlesztünk 20-as szintre, miközben a többi még mindig 7-8-as szinttel szégyenkezik. Ha így teszünk, egy idő után be fognak kopogtatni hozzánk erősebb kémek is, melyeket olcsóbb felvenni, mint kiképezni. Az 5. szintű kiképzés 20.000 creditbe kerül és átlag egy szintet fejlődik tőle a kémünk, míg a felvételre jelentkező kém minden meglévő szintje csak 3.000 creditbe fáj. Ha egy egyes szintű kémet mi akarunk 20-as szintűvé képezni, akkor az 383.000 creditünkbe fog kerülni, míg, ha bekopogtat egy 20-as kém, azt megúszhatjuk 60.000 creditből. Könnyen belátható, hogy jobban járunk, ha izmosabb kémeket veszünk fel, mintha olcsón felveszünk egy használhatatlan balféket és egy csatahajó árát költjük rá, mire produkál is valamit.